• 2022. május 27. – Péntek (Jn 16,20-23a)


    Búcsúbeszédében Jézus így szólt tanítványaihoz: Bizony, bizony, mondom nektek: ti majd sírtok és jajgattok, a világ azonban örülni fog. Ti szomorkodtok, de szomorúságtok örömre fordul. Az asszony is, amikor szül, szomorkodik, mert eljött az ő órája; de amikor megszülte gyermekét, már nem emlékszik gyötrelmeire, mert örül, hogy ember született a világra. Így ti is most szomorkodtok ugyan, de majd viszontlátlak titeket. Akkor örülni fog szívetek, és örömeteket senki sem veszi el többé tőletek. Azon a napon már nem lesz több kérdeznivalótok tőlem. Jn 16,20-23a

    Elmélkedés

    A Szentírásban a szomorúság az Istentől való távollétet, azaz a bűn állapotát jelenti. Ennek ellentéte az öröm, amely annak megnyilvánulása, hogy az ember Isten közelében él. Ennek értelmében az apostolok számára a szomorúság forrása Jézus közeli távozása, amelyről Mesterük búcsúbeszédében egészen nyíltan beszél. Távolléte azonban nem fog örökké tartani, hiszen halála után harmadnapon új életre kel és újra láthatják őt tanítványai. Ez a viszontlátás örömmel tölti majd el őket. Így változik korábbi szomorúságuk örvendezéssé.

    A húsvéti beszámolók visszatérő eleme az evangéliumokban az öröm. A feltámadt Krisztussal való találkozás örömét senki nem veheti el a tanítványoktól. Ez az öröm az Úr mennybemenetele után is bennük él, s akkor is tartósnak bizonyul, amikor megpróbáltatások, üldözések érik őket hitük és hitük megvallása miatt.

    A hit útján, a lelki fejlődés útján szeretetté változik minden szenvedés. Ezen az úton örömmé változik minden szomorúság. Ez az út a halálból a feltámadásra vezet. Jézus az útitársunk, ő vezet minket a mennyei Atyához. Utunk során a Szentlélek erősítésével juthatunk napról napra előre.

    Él-e bennem Krisztus öröme? Él-e bennem a Krisztusban való hit öröme? Él-e bennem a Feltámadottal való találkozás öröme?

    (c) Horváth István Sándor

    Imádság

    Urunk, Jézus Krisztus! Te meghívsz minket, hogy téged kövessünk és vezetéseddel eljussunk a mennyei Atyához. Meghívsz, hogy tőled tanuljunk és szolgálatodba álljunk. Tudjuk, hogy tanítványodként ugyanaz a sorsunk, mint a tiéd, aki mesterünk és tanítónk vagy. Nem akarjuk kikerülni a keresztutat. Nem keresünk más utat, ami könnyebbnek tűnhet. Azzal a szándékkal hallgatjuk szavaidat, hogy azok szerint éljünk. Hozzád hasonlóan engedelmeskedünk a mennyei Atyának, mert hisszük, hogy türelemmel viselt szenvedéseink jutalma az örök élet és az örökké tartó boldogság lesz. Segíts minket az üdvösségre!

Napi evangélium