Haláleset történt a családban.

A katolikusnak keresztelt és remélhetőleg élete folyamán más szentségekben is részesült személyt a katolikus egyház szertartása szerint kell eltemetni. Ez nemcsak illendőség kérdése, hanem tiszteletben tartandó szabály, már csak azért is, hiszen az elhunyt „testét, a szentségek a Szentlélek élő templomává avatták”. Illetve akinek földi élete hajnalát az Egyház imája és a keresztség szentségi kegyelme ragyogta be, azt földi élete alkonyán is kísérje ugyanannak az Egyháznak a boldog örök életéért könyörgő imája a temetés szentelményében, és főként a lelki üdvéért bemutatott gyászmisében, hiszen „szent és üdvös dolog imádkozni a meghaltakért, hogy feloldozást nyerjenek bűneiktől”.

A halálesetet követően minél hamarabb vegyék fel a kapcsolatot vagy az elhunyt lakóhelye szerint, vagy a temetés helye szerint illetékes plébániával. Ez utóbbi a szokásos.

Az első kérdések egyike a temetés időpontja.

Főszabály: végleges időpontról az eltemető pappal való egyeztetés előtt ne döntsenek! A temetés gyakorlati részének lebonyolítását temetési szolgáltatók végzik. A velük történt egyeztetés előtt/után fel kell keresni a plébániát.

Temetés