1887-ben létrejött a Mátyásföldi Nyaralótulajdonosok Egyesülete. Paulheim József elnöklete alatt 1903-ban Templomépítő Bizottság alakult. A templom előcsarnokában 1921. augusztus 28-án elhelyezett tábla őrzi Paulheim József emlékét.

Beniczky Gáborné, sz. Battyány Ilona grófnő által ajándékozott telekre Weninger Ferenc építész tervezte a neogót stílusú templomot. 1904-ben megkezdődhetett az építkezés, és egy év múlva 1905. augusztus 27-én Szent József tiszteletére áldották meg az Úr új hajlékát. A konszekrálás, felszentelés 1985. augusztus 25-én Dr. Bánk József váci püspök által történt.

A templom alaprajza kereszt alakú, főhajó 9,0 m széles, a templomtér hosszmérete 27,3 m. A bejárati előtér felett emelkedik a négyzet alaprajzú, nyolcszögletű toronysisakkal záródó 40 m magas torony, amit 1,8 m-es kovácsoltvas kereszt koronáz. Padlóburkolat: mintás terazzo.

Ablakok: Építéskor valamennyi ablak díszes festett üvegezését Waltherr Gida készítette, amely a háborúban elpusztult. Az új színes üvegablakokat a szentélyben (Krisztus életének jelenetei) Nagy Sándor 1949-ben, a keresztházban (jobboldal: Szűz Mária és Jézus élete, baloldal: a keresztút 14 stációja) Gaál Imre 1950-ben, a hosszházban Bay Anikó 2004-ben készítette. A sekrestyében lévő festett üvegablakról nem maradt fenn adat. Azt talán még Waltherr Gida készítette.

Templomfestés: Az 1905-ös festés egyszerű – egy vagy két színű – volt. Az 1930-3l-es díszes templomfestés képezte az alapját a ma látható festésnek. Az 1965-ös festéskor a templom falfelülete pasztell sárga lett, az oszlopok, pillérek, boltívek almazöldek, a tagozatok sárgák, vörösek. A legújabb 2004-es festés a 30-as évek díszítő festését állította lényegében vissza, csak a színekben történt módosulás.

Falképek: Az első falképek 1930-3l-ben al secco technikával készültek.Az 1965-ben készült freskókat Takács István freskófestő művész készítette. A ma látható kerettel és arany háttérrel a 2004-es festéskor egészítették ki a képeket, amelyek Szent József életének eseményeit ábrázolják: Szent József és Szűz Mária eljegyzése; Szent József álma; A Szent Család szállást keres; Menekülés Egyiptomba; a 12 éves Jézus a templomban; Munkás Szent József; Szent József halála; Szent József oltalma. (Kalazanti Szent József keresztház K-i falán, Magyar női és férfi szentek és Szent József (karzat).

Berendezés: A legkorábbi neogótikus berendezések tölgyfából készültek, bajor műhelyben. A főoltár: A három oltárfülkéből a középsőben Szent József a kis Jézussal, a bal oldaliban Szent Erzsébet, a jobb oldaliban Szent István látható. Az orgonát (dr. Spett Ferenc ajándéka) 1909. március 14-én szentelték fel. Az orgona bővítése 1989-91-ig tartott. Az eredetiben 402 síp szólt, az új orgonának 956 sípja van. Az újabb, kovácsoltvas berendezési tárgyakat 1965-től Farkas Sándor műlakatos készítette. Sárgaréz falikarok: Végh Aladár építészmérnök terve szerint készültek 2005-ben.

Szobrok: A legértékesebb a Szent Erzsébet szobor, amely a Szent István Bazilika kupolaterében álló fehér márvány szobor gipsz eredetije: Senyei Károly alkotása, ami a Semsey család ajándékaként került 1905-ben a templomba. Fésűs Károly péceli szobrász – restaurátor alkotásai (1976-79) a faszobrok: Betlehemi szoborcsoport, Szent Antal, Szűz Mária Szeplőtelen Szíve, Szent Alajos, Kis Szent Teréz, Feltámadt Krisztus. Káldor Aurél alkotása fehér bolgár mészkőből a Jézus szíve szobor (1981). A templomkertben Máriahegyi János szobrászművész alkotásai: Mária szobor (1943) és Jézus Szíve szobor (1944) carrarai márványból.

Stációk: Törley Mária mátyásföldi szobrászművész alkotása. (2006)

Harangok: Az első világháborúban a legnagyobb és legkisebb harangot rekvirálják. A harangok pótlása 1926-ban történt. A toronyban 3 harang lakik:

1.Hiszek egy Istenben (209 kg) Öntötte Szlezák László 1925-ben Budapesten Felirata: Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában. Másik oldalon: Jöjjetek hozzám mindannyian, kik fáradtak és terhelve vagytok, és én megenyhítelek titeket.

2.Szűzanya (135 kg) Öntötte Thúry Ferenc és fia 1905-ben Budapesten Felirata: Isten dicsőségére, a Szeplőtelen Szűz tiszteletére. A mátyásföldi római katolikus egyház hívei Másik oldalon: Mária kép.

3.Isten áldd meg a magyart ( 54 kg) Öntötte Szlezák László 1925-ben Bp.-en Felirata: Isten áldd meg a magyart. Öntették a mátyásföldi hívek. Másik oldalon: Születtem a csonka Magyarországon az 1925. esztendőben március 15-én.

Toronyóra: Az elsőt 1906-ban építették be, majd 1930-ban korszerűbbre cserélték. Az új elektronikus vezérlésű toronyórát 2000-ben szerelték be.

Templom épülete: – Végh Aladár terve szerint – 1979-ben a sekrestye előteréből nyíló vizesblokkal, 1982-ben a sekrestyével szimmetrikusan, a nyugati oldalon megépített hittankápolnával bővült, ami 2009-ben lett átépítve, faburkolattal. A falon Farkas Sándor 14 stációja lett elhelyezve, ami 2005-ig a templomban volt. 2004-ben a templom előtti tér új burkolattal gazdagodott.

Templombúcsú: május 1. Munkás Szent József ünnepe.

Templomunkhoz kapcsolódik, bár kissé távolabb (Pilóta u. 27.) a Közösségi ház és Plébánia (tervezte: Végh Aladár építész) épületegyüttese. Előbbi 1998-ban, utóbbi 2000-ben készült el.

Hogy a mátyásföldi templomba járó összes felnőtt korú hívőnek mekkora lehet a létszáma, azt becsülni is nehéz. Egy-egy hétvégén templomunkba járók esetenkénti számlálási adatai az elmúlt másfél évben azt mutatták, hogy a jelenléti létszám 720-850 fő volt átlagos évközi vasárnapon (nem kiemelt ünnepen), de ebben gyermekek és felnőttek egyaránt benne vannak. Ráadásul nem csekély azok száma, akik többes templomi kötődésük vagy lazább vallásgyakorlatuk miatt havonta csak 1-3 alkalommal jönnek templomunkba. Becslésünk szerint azok száma, akik havonta legalább egy alkalommal megjelennek Mátyásföldön, kb. 1000-1100 fő körül lehet.

Plébánosok:

Mátay Antal 1929-1931

Szabó Ferenc 1931-1948

Bartos Márton 1948-1962

Dr. Rajz Mihály 1962-1986

Dr. Bátorfí Béla 1986-2013

Gödölle Márton 2013-

A templomunk bemutatása