A Sóderparti olyan beszélgetős este, ahol azok a kérdések kerülnek szóba, ahol kötetlenül beszélgetünk Istenről, hitről… és ahol egymásról és magunkról is többet tudhatunk meg. Semmit se ciki megkérdezni – semmire se kell válaszolni…

 krepleristván

Magamról: Krepler István vagyok, 48 éves. Teológiát, nyomdaiparit és közgazdasági főiskolát végeztem. Jelenleg három kerületi suliban tanítok részmunkaidőben hittant, egyébként grafikusként és marketingesként kiadványokat, újságokat, honlapokat készítek. Öt gyerekem van, a legnagyobb 26 a legkisebb pedig 6 éves. Édesapámtól megtanultam, hogy egy szülő inkább hallgasson a gyerekére, mint beszéljen neki – azóta sokszorosan megtanultam, hogy ez mennyire igaz.

 

 

Siv Widerberger: Sóderparti

Daniel,
aki az osztályunkba jár,
a vacsorát Sóderpartinak hívja.
„Sódert esztek vacsorára?”
kérdeztem egyszer
(mert szerintem ez a
Sóderparti
olyan lükén hangzik).
„Frászt” mondta Daniel,
„húst eszünk,
és mindenki nyomhatja a sódert,
és senki se mondja,
hogy fogd be a szád,
és mindig kipakolhatod,
ami a szívedet nyomja”
mondta Daniel, és nevetett.Mégiscsak lükén hangzik, hogy Sóderparti.
De Ami a Szívedet Nyomja, az már igen!
Nálunk csak olyan közönséges Vacsora van.

 

Sóderparti
Cimke: