A Sóderparti olyan beszélgetős este, ahol azok a kérdések kerülnek szóba, ahol kötetlenül beszélgetünk Istenről, hitről… és ahol egymásról és magunkról is többet tudhatunk meg. Semmit se ciki megkérdezni – semmire se kell válaszolni…
krepleristván
Magamról: Krepler István vagyok, 48 éves. Teológiát, nyomdaiparit és közgazdasági főiskolát végeztem. Jelenleg három kerületi suliban tanítok részmunkaidőben hittant, egyébként grafikusként és marketingesként kiadványokat, újságokat, honlapokat készítek. Öt gyerekem van, a legnagyobb 26 a legkisebb pedig 6 éves. Édesapámtól megtanultam, hogy egy szülő inkább hallgasson a gyerekére, mint beszéljen neki – azóta sokszorosan megtanultam, hogy ez mennyire igaz.
Siv Widerberger: Sóderparti
Daniel, aki az osztályunkba jár, a vacsorát Sóderpartinak hívja. „Sódert esztek vacsorára?” kérdeztem egyszer (mert szerintem ez a Sóderparti olyan lükén hangzik). „Frászt” mondta Daniel, „húst eszünk, és mindenki nyomhatja a sódert, és senki se mondja, hogy fogd be a szád, és mindig kipakolhatod, ami a szívedet nyomja” mondta Daniel, és nevetett.Mégiscsak lükén hangzik, hogy Sóderparti. De Ami a Szívedet Nyomja, az már igen! Nálunk csak olyan közönséges Vacsora van. |